A Kisvárdai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya lopás bűntett elkövetése miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. A rendelkezésre álló adatok szerint az elkövető 2013. február 23 és 2013. február 25-e közötti időszakban a könyvtárról, az elsődleges információk szerint közel háromszázezer forint értékű vörösréz csatornát és párkányt tulajdonított el.
A nyomozás jelenleg is folyamatban van, a rendőrség nagy erőkkel keresi az eddig ismeretlen elkövetőt. Szerkesztőségünket Berki Bianka r.őrmester, a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Rendőr- főkapitányság sajtószóvivő-helyettese tájékoztatta.
Durucz Gabi
Kivágták a rezet...
mondják azokra, akik valamilyen nagy cselekedetet hajtottak végre, nem várt teljesítményt nyújtottak, megtették a tőlük telhetőt, derekasan helytálltak.
Hej, de mennyivel másabb jelentése van ennek a mondatnak, ha szó szerint értjük, miként jelen esetben is, amidőn az újonnan átadott városi könyvtár rézcsatornáiról, ereszeiről van szó. Történt ugyanis, hogy szorgalmas, s szakavatott kezek hétvégén megcselekedték, amit nem követelt meg a haza.
Jó ideje tapasztaljuk már az országban, hogy a történelem kereke visszafelé forog, s most tartunk az általánosságban csak fémkorszaknak nevezett periódusban, s adott esetben éppen a rézkorszak van soron. Nem tudhatni, hogy kik az elkövetők, de nem is bűnözők ők, hanem a munkamegosztás során a fémek megmunkálására szakosodott specialisták, a lakatosok, a rézművesek.
De az is lehet, hogy nem is egyszerű iparos emberek, hanem a kezdetleges sokszorosítást művelő művészemberek, azaz rézmetszők. Ez utóbbi feltételezést erősíti, hogy méteres darabokat „metszettek” le a csatornákból, és bizonyára sokszorosították (feldarabolták) is azokat, hogy a rézmetszet felvásárlójának ne tűnjön fel, hogy mit vesz át. (Mintha nem tudná!)
Egyesek az elkövetőket annak a mozgalomnak a tagjai között vélik feltalálni, akiket csak féministáknak nevez a szakirodalom. Ők azok, akik küzdenek a fémek felszabadításért, és igyekeznek minden leláncolt, lehegesztett, leszegecselt, lecsavarozott és más egyéb módon gúzsba kötött fémtárgyat kiszabadítani, hogy azok hadd éljék önálló életüket, sőt ha lehet, újat kezdjenek egy olvasztókemence segítségével.
Bármilyen hasznosnak is ítéljük a fentebb elősorolt lehetőségeket, talán mégis ideje volna véget vetni e fémmegmunkálási tevékenységnek, s a rendőrség arra hivatott emberei is kivághatnák végre a rezet, s jól megérdemelt, erős fémből készült karperec csattanhatna a színesfémek iránt óhatatlan rajongást érzők csuklóján.
Addig amíg ez nem következik be, aggódhatunk, hogy mely épület lesz a következő célpontja a fémgyűjtőknek. Talán a könyvtár közvetlen szomszédságában lévő római katolikus templom. Már azt is sejtem, hogy mit kell félteni: Azt a rézangyalát!
Néző István
könyvtáros, helytörténész
Híreink 
