Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A Bodrogköz legjelentősebb városa.
Fekvése
Kassától 90 km-re délkeletre fekszik.
Nevének eredete
A szláv helmec (= kis halom) főnévből ered, nevének előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt[1].
Története
Királyhelmec területéről már az újkőkorból (badeni/ péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt - kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában az Erős erdő déli részén tárták fel. A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech - Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett.
1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is.
A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el és több évtizeden át maradtak birtokosai.
A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek Abaúj vármegye főispánjának, felsőmagyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott Habsburg Ferdinánd és János király közötti harcokban, hol ide, hol oda pártolt, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg.
1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült. 1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban. A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéra sújtotta a várost.
A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görög katolikus templom). 1907-ben épült az állami iskola.
1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye része volt. Az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta.[2]
A második világháború után Csehszlovákiához csatolták, közigazgatásilag a Bodrogközi járás székhelye lett, mely 1960-ban szűnt meg és ezt követően a Tőketerebesi járás része lett.
1993-ban alakult itt is egy cserkészcsapat, amelynek neve 30. számú Szent István király cserkészcsapat.
Önkormányzatának lapja a Királyhelmeci nézetek.
A legújabb időkben
2008 novemberében belpolitikai vihart kavart Szlovákiában és Magyarországon, fokozva a két ország közti feszültséget a magyar Nemzeti Őrsereg királyhelmeci egyenruhás megemlékezése az első bécsi döntés 70. évfordulójára.[3] A helmeci önkormányzat elhatárolódott, és eltávolíttatta az emlékműről az Őrsereg koszorúját.[4]
Éghajlata
Az évi középhőmérséklet 9,3°C, a leghidegebb hónap a január (-3,1°C), a legmelegebb a július (20,3°C). Az évi közepes hőingás 23,4°C, a napsütéses órák száma 1880-1920 óra, ebből 1400-1500 óra a tenyészidőszakban.[5] Az általános szélsebesség a nyáron 2,5 m/s, télen 3,0 m/s körüli, az uralkodó szélirány az ÉK-i. A hótakarós napok száma 50-60, ez viszonylag kicsinek mondható, oka a kevés csapadék és a gyakori szél.
Királyhelmec éghajlati jellemzői | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | |
Átlaghőmérséklet (°C) | −3,1 | −1,3 | 4,1 | 10,0 | 15,1 | 18,1 | 20,3 | 19,7 | 15,7 | 10,0 | 4,0 | −0,6 | |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 35 | 35 | 34 | 47 | 61 | 73 | 68 | 69 | 51 | 53 | 54 | 46 | |
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői |
Nevezetességei
- A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még 1332/37 előtt megépült. Mai formájában 1751 és 1757 között épült újjá.
- Református temploma 1787-ben épült, tornya 1863-ban készült el, mai formáját 1893-ban a bővítés és átépítés után nyerte el.
- A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna[6]. A bejárat felett található a Lorántffyak címere.
- A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták.
- A görög katolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült.
Szobrok, emlékművek
- Petőfi Sándor egész alakos szobra a városháza mellett áll.
- II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Ifj. Szabó István szobrászművész alkotását 2007-ben avatták fel.
- Esterházy János 2007-ben felavatott mellszobra alkotás szintén ifj. Szabó István műve.
- A főtéren (Milleniumi tér) egymás mellett áll Szent István király, Szent Imre és Szent László egész alakos szobra.
- A főtéren található díszkút domborművei a városhoz kötödő történelmi személyiségeket ábrázolják.
- A Fő utcán található Mécs László mellszobra és Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos szobra.
- Kálvin János obszidiánból készült szobrát 2009-ben avatták fel a református templom udvarán.
- Hucs György emlékére 2001-ben felavatott emlékoszlop, Ferenc György nagykaposi fafaragó alkotása, a Mécs László Keresztény Központ kertjében.
- A Hősök terén található a két világháború áldozatainak emlékműve, melyet 1990. június 3-án avattak fel.
- A városháza mögötti parkban áll a felszabadulási emlékmű.
Emléktáblák
- Tolvaj Bertalan emléktábláját 2007-ben helyezték el a Fő utca egyik épületének falán.
- A Városi Művelődési Központ falán található Petőfi Sándor és a spanyol polgárháborúban harcoló királyhelmeciek emléktáblája.
- A Bodrogközbe menekült lengyelek emléktábláját 2009-ben helyezték el a városháza falán.
- Mécs László emléktáblája a római katolikus templomban és a Mécs László Keresztény Központ épületének falán (utóbbit 1993-ban helyezték el).
- A kitelepített bodrogköziek emléktábláját 2008-ban helyezték el a Hősök terén.
- A Milleniumi tér emléktáblája (2002).
Híres emberek
- Gyimesi György - nemzetközi hírű vadász-író
- Helmeczi István - nagyváradi református püspök, a 17/18. század neves egyházi szerzője
- Mécs László plébános, a neves költő 1930-1944 között élt Királyhelmecen, itt van eltemetve édesanyja
Itt születtek
- Helmeczi Mihály 1788-ban nyelvújító, író;
- Kemechey Jenő 1862. december 28-án író, újságíró;
- Aczél Ilona 1884. november 7-én színművésznő.
- Dobos László 1930. október 28-án író.
- Kopasz Viktor Prágában élő fotóművész[7]
- Kassai Csongor 1972-ben