Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Sekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa”) város Romániában Kovászna megyében. A Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori Kézdiszék központja. 1849-ben Kantával egyesült, 1949-ben Kézdioroszfalut csatolták hozzá. Ma Nyújtód és a hozzácsatolt Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu is hozzátartozik.
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északkeletre, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mellett fekszik. Google térképen
Nevének eredete
Neve arra utal, hogy már a középkorban vásáros hely volt. A szó előtagja (kézdi) arra emlékeztet, hogy az itteni székelyek Szászkézd vidékéről valók.
Története
Már a rómaiak idején Praetoria Augusta nevű település volt itt. A város keleti teraszain bronzkori, 3. századi telep, valamint 7. századi település nyomai kerültek elö. A római kortól folyamatosan vásáros település volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak. A középkorban újra vásáros hely lett, majd 1427-ben Zsigmond király Torjavására néven királyi várossá tette. 1567-ben már jelentős város Kézdivásárhely néven. Az 1834. évi nagy tűzvészben 558 házból 421 leégett. Az 1848-49-es szabadságharcban a székelyek védelmi központja, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. 1910-ben 5892 lakosa volt, túlnyomóan magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 2002-ben 20 488 lakosából 18 633 magyar, 1601 román, 199 cigány és 19 német volt.
Látnivalók
- Református temploma 1783-ban épült a középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be.
- A városban ortodox és új római katolikus templom is van.
- A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 19. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete ma Céhtörténeti Múzeum. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
- Kézdivásárhely nevezetes arról, hogy fennmaradt ún. udvarteres városszerkezete. A főtér körül több mint 70 udvartér található.
- A mai Városháza épülete 1907-ben Takarékpénztárnak épült.
- A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
- A határában van Fortyogófürdő nevű gyógyüdülőhely.
Híres emberek
- Itt született 1600-ban Vásárhelyi Péter nyelvtudós.
- Itt született 1625-ben Matkó István hitvitázó, nyelvtudós,
- Kállay Ferenc (1790–1861) művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja a városban élt 1814 és 1827, majd 1830 és 1832 között.
- Itt született 1799. január 9-én Benkő Dániel mezőgazdasági szakíró, az MTA levelező tagja.
- Itt született 1813-ban Turóczy Mózes rézműves, Gábor Áron ágyúöntő társa.
- Itt született 1861-ben Nagy Lázár képzőművész.
- Itt született 1880-ban Kovács István régész, muzeológus, numizmatikus.
- Itt született 1886-ban dr. Bányai János geológus, tanár.
- Itt született 1888-ban Kovács Jenő István laptulajdonos, újság- és rádióműsor szerkesztő, újságíró.
- Itt született 1903-ban Tompa Sándor színművész.
- Itt született 1903-ban Földi István tanár, író, újságíró.
- Itt született 1905-ben Incze István képzőművész.
- Itt született 1913-ban Dávid Antal író, újságíró.
- Itt született 1922-ben Katona Szabó István író, újságíró.
- Itt született 1929-ben Lupán Ernő jogász, egyetemi tanár.
- Itt született 1949-ben dr.Pászka Imre szociológus,Szegedi Tudományegyetem Mestertanára, MTA köztestületének tagja
- Itt született 1951-ben Markó Béla politikus, költő, műfordító, az RMDSZ elnöke.
- Itt született 1965-ben Fekete Vince költő, a Serény Múmia legendás szerkesztője
- Itt született 1968-ban Sántha Attila költő, a Székely szótár szerzője
- Itt született 1978-ban Gáll Attila költő, az Erdélyi Híradó Könyvkiadó vezető szerkesztője
- Itt született 1980-ban Muszka Sándor költő, humorista, punk-énekes
- Itt él: László Attila a 2011-es Csillag születik című verseny győztese
- Itt él: Ötvös Gyula tanár, helytörténész, muzeológus
Városunk 
