Összejövetelt tartott a Kisvárdai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, ahol a ruszin „nemzetébresztőre” Olekszandr Duhnovicsra és a közelgő anyák napjára emlékeztek.
A KRNÖ elnöke, Fábián Iván köszöntője után Vaszócsik Krisztina ismertette Olekszandr Duhnovicsra életútját, majd Pazuhanics Irina elmondta, hogy Duhnovics mit tett ruszin nyelvért. Dankó Albertné pedig elmondta a Duhnovics nemzeti himnuszként is számon tartott egyik versét. Az anyák napjáról, az anyaságról két verssel Deák Viktória és Petranics Daniella emlékeztek meg.
A XIX. század első felének legnagyobb jelentőségű ruszin alkotója Duhnovics Alekszander. A zempléni származású Duhnovics középiskoláit Ungváron és Kassán végezte, majd teológiát tanult Ungváron.
Előbb a püspöki irodában dolgozott, majd az ungi alispánnál, Petrovaynál nevelősködött. Két év vidéki lelkészi munka után újra Ungvárra került szentszéki jegyzőnek, végül eperjesi kanonokká nevezték ki. 1843-tól egy évtizeden át Eperjest a ruszin szellemi élet központjává tette, ahol 1850-ben irodalmi társaságot is alapított, ezt azonban a hatóságok hamarosan betiltották. Elsősorban népe kulturális felemelkedését célozta munkássága.
Az utókor elsősorban, mint költőt ismeri, hiszen az ő nevéhez fűződik a ruszinok két, nemzeti himnuszként is számon tartott verse. Az első ("Kárpátalji ruszin népem / Elég volt az álomból") valóban himnikus, az Istenhez fohászkodó ima. A másik ("Ruszin voltam, vagyok, leszek, / Én ruszinnak születtem.") a legnagyobb hatású ruszin vers, nyílt hitvallás a költő nemzetisége, népe mellett. Mozgósító hatása igen jelentős, felkeltette az érdeklődést a ruszin értelmiségben saját népe és nyelve iránt. forrás: karpatlja.ma )
fotók és szöveg: korij
Híreink 
