KISVÁRDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2024. (X.10.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
a 4. § (4) és (5) bekezdései tekintetében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.
1. Az önkormányzat megnevezése
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kisvárda Város Önkormányzata
2. Az önkormányzat jelképei
2. § Az önkormányzat jelképeit /zászlaját, címerét/ és azok használatának rendjét a helyi címer, zászló és pecsét alkotásáról, használatának rendjéről szóló rendelet állapítja meg.
3. A képviselő-testület
3. § A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
4. § (1) Az önkormányzati jogokat a város területén élő választópolgárok közössége törvényi felhatalmazás alapján népszavazás útján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.
(2)1 A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb az önkormányzati feladatokat tartalmazó jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatait, ellátásának módját az 1. mellékletben határozza meg.
(3) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a 4. melléklete tartalmazza.
(4) A helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a Kisvárda, Tordai utca 9. sz. alatti ingatlan épületének külön megállapodásban foglaltak szerinti ingatlanrészét, a Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, és az Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat részére pedig a Polgármesteri Hivatal kistermét, a Kisvárda, Szent L. u. 7-11. szám alatt. Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok testületi működésének feltételeit biztosítja és ellátja az ezzel kapcsolatos teendőket a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározottak szerint.
(5) Az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott összeggel biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit.
(6) A képviselő-testület a polgármesterre, bizottságaira a feladat- és hatáskör gyakorlását a 2. melléklet szerint ruházza át.
(7) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a jogkörrel felruházott évente köteles beszámolni a testületnek.
5. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a vármegyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a térségi, valamint a vármegyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres karbantartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
6. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztető vállalkozási tevékenységet folytathat a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal közreműködésével.
(2) Az önkormányzat a város gazdálkodási tevékenységét a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal közreműködésével alaptevékenységként látja el.
4. A képviselő-testület ülései
7. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester – az ülés elnöke – hívja össze.
(3) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testület összehívására és vezetésére a Jogi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság Elnöke jogosult. Az ülés vezetésével megbízott képviselőt megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a polgármestert.
5. Az alakuló ülés
8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott határidőn belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről.
(3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választás eredményét. A képviselő-testület tagjai által tett eskütételt követően felülvizsgálja az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát. Ezt követően a polgármester eskütétele következik a képviselő-testület előtt. A testület megállapítja a polgármester illetményét, költségtérítését. Megválasztja az alpolgármestereket. Az alpolgármesterek eskütételét követően dönt az alpolgármesteri illetmény/tiszteletdíj mértékéről. A bizottság elnökeinek, tagjainak megválasztásáról az alakuló ülést követő ülésen dönt.
6. Rendes ülés
9. § (1) A képviselő-testület saját ülésterve alapján évenként legalább 11 ülést tart a Polgármesteri Hivatal nagytermében, valamint esetenként a témáktól függően kihelyezett ülést tart más helyiségben.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára az önkormányzati bizottságok véleményének figyelembevételével évente a naptári év szerinti első ülésén elfogadja a testület üléstervét.
(3) Rendes ülést az ülésterv szerinti hónapokban – július hónap kivételével – kell összehívni.
(4)2 Az ülésszünetekben – halaszthatatlan ügyekben – a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettséggel. Nem járhat el a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben. Halaszthatatlan ügynek minősül: kötelezettségvállalás a költségvetési rendeletben elfogadott előirányzatok terhére.
7. Rendkívüli ülés
10. § A polgármester a képviselő-testület ülését az üléstervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
11. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni, ha azt a települési képviselők egynegyede írásban kezdeményezi.
12. § Az indítványt az ülés elnökénél kell előterjeszteni.
13. § Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés napjára is.
8. A képviselő-testület összehívásának rendje
14. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, a meghívóhoz mellékelni kell valamennyi pénzügyi- és gazdasági tárgyú napirend írásos előterjesztését, amelynek megküldése elektronikus formában is történhet.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 1 nappal előbb ki kell kézbesíteni. Amennyiben ez akadályba ütközik, a meghívás történhet telefonon, e-mailben, vagy szóban is, melyről az ügyintéző a közlés időpontjának megjelölésével feljegyzést készít. A képviselő-testület rendes- és rendkívüli ülése elé kerülő előterjesztéseket e rendelet szerinti bizottsággal véleményeztetni kell.
(3) A település lakosságát az ülés időpontjáról, helyéről, a napirendekről a meghívó hirdetőtáblán való kifüggesztésével és Kisvárda város honlapján történő megjelentetésével kell tájékoztatni. Az érdeklődők a napirendek anyagát az Önkormányzati és Intézményirányító Osztályon, illetve Kisvárda város honlapján tekinthetik meg.
(4) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az önkormányzati képviselőkön túl:
a) a jegyzőt, aljegyzőt
b) a településen megválasztott, valamint a településen élő országgyűlési képviselőt,
c) a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a településen élő vármegyei közgyűlés tagjait,
e) városi önkormányzati intézmények vezetőit,
f) a helyi rendőrkapitányt,
g) a Kisvárdai Járási Hivatal vezetőjét
(5) Tevékenységi körüket érintően az adott témához tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő-testületi tagjait, amely bizottságokat a napirend érinti,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) akiket a polgármester indokoltnak tart,
d) városban működő politikai pártok vezetőit,
e) a városban működő a 4. számú mellékletben szereplő civil szervezeteket,
f) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
9. Az ülések nyilvánossága, zárt ülés tartásának szabályai
15. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a képviselő-testület zárt ülést tart, vagy tarthat. Amennyiben a zárt ülés tartásáról a képviselő-testület maga határoz, úgy ezen esetekben mindig esetileg dönt.
(2) A zárt ülés megtartását
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) jegyző indítványozhatja.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.
(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, valamint a jegyző adhat.
(5) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják-e a napirendet.
(6) A testületi ülésen jelen lévő érintett az (5) bekezdésben foglalt nyilatkozatát szóban is, míg a testületi ülésről távol lévő érintett kizárólag írásban teheti meg.
(7) Az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell, amennyiben az érintett az ülésen nem vesz részt, úgy nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
10. Az ülések rendje
16. § (1) A képviselő-testület tanácskozó helyiségének erre kijelölt része a képviselők számára fenntartott hely, ahova a névtábla kihelyezésre kerül.
(2) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a Szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök figyelmeztetheti, rendreutasíthatja, illetve a szót megvonhatja.
(3) A hallgatóság és a meghívottak a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. A képviselők és minden jelenlévő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót az ülésről kiutasíthatja.
(5) A képviselő-testület ülésének zavartalan lefolyása érdekében a jelenlévők mobiltelefont nem használhatnak a testületi ülés ideje alatt.
11. A képviselő-testület gazdasági programja
17. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek megfelelő gazdasági programot fogad el.
(2) A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő.
12. Az elnök
18. § (1) A képviselő-testület összehívása, az ülés vezetése, a polgármester jogköre.
(2) Amennyiben a polgármester akadályoztatva van, a képviselő-testületet a főállású alpolgármester is jogosult összehívni és az ülést vezetni.
(3) A polgármester érintettsége esetén az ülés levezetésére, a főállású alpolgármester jogosult.
13. Az elnök jogköre
19. § (1) Az elnök a képviselő-testület ülését:
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja a jelenléti ív alapján a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket,
c) előterjeszti a napirend-tervezetet.
(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés vezetése,
b) szó megadása, megtagadása,
c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
d) napirend előtti ügyrendi kérdésben történő szó megadása,
e) az ülés félbeszakítása,
f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása,
g) tárgyalási szünet elrendelése,
h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.
(3) Az elnök vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) szavazást rendel el,
c) megállapítja a szavazás eredményét,
d) kimondja a határozatot.
(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor, a hozzászólások lezárásáig,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) első napirendként beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról.
d)bejelentés a települési képviselő interpellációjára adott válaszról, az interpelláló képviselő nyilatkoztatása, a válasznak a képviselő-testület elé döntésre előterjesztése.
20. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendtől, vagy a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(2) Az elnök az (1) bekezdés szerinti harmadik felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
21. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés az elnök összehívására folytatódik.
22. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő indokolással javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
23. § Egy-egy napirendi pont tárgyalása során szükség szerint az elnök szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 1/2 óra lehet.
24. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.
(3) A Kormány által meghirdetett veszélyhelyzet idején az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott bizottságok hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester jogosult dönteni.
14. Határozatképesség
25. § (1) A képviselő-testület határozatképessége a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint alakul. Az ülés megkezdése előtt az ülés vezetője a határozatképességet megállapítja, és az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri annak fennállását.
(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.
15. Távollét
26. § (1) A képviselő távollétét igazoltnak kell tekinteni:
a) betegség miatt, valamint
b) halaszthatatlan munkahelyi, illetve családi elfoglaltság miatti távollét esetén.
(2) A távollét okát a képviselő utólag is igazolhatja.
16. Ülésterv
27. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit ülésterve szerint tartja. Az üléstervet a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze.
(2) Az ülésterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől,
d) nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A véleményeket, javaslatokat az üléstervhez a jegyzőhöz kell benyújtani.
(4) Az üléstervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontját,
b) a napirendek címét, előadóját,
c) a napirendhez kiegészítő-jelentés készítőjét,
d) az előkészítésért felelős nevét, ha az nem azonos az előadóval,
e) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
f) a közmeghallgatás időpontját és az érintett napirendet,
g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
h) az előterjesztések elkészítésének időpontját.
28. § (1)Az ülésterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt minden év első ülésnapján egyszerű szótöbbséggel.
(2) Az ülésterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell az üléstervbe be nem került javaslatokról.
17. A rendes ülés napirendje
29. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, mely alapján a napirendet a képviselő-testület fogadja el.
18. Napirendre vétel
30. § (1) A képviselő-testület elnöke köteles e rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat az előterjesztés rendje szerint,
c) az interpellációt,
d) sürgősségi indítványt.
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét – kivéve, ha napirendi összefüggések vagy más fontos ok eltérést nem indokol – az alábbiak szerint lehet meghatározni:
a) Külsős szervezetek, személyek beszámolói.
b) Beszámoló a korábban hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztató az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről.
c) Interpellációk: bejelentés az önkormányzati képviselő interpellációjára adott válaszról, melyre az interpelláló képviselő nyilatkozik; s a válaszról a képviselő-testület dönt, ezt követően kerül sor az ülésen elhangzó interpellációk ismertetésére.
d) Egyéb előterjesztések.
e) Tájékoztatók /melyek az önkormányzat számára információt tartalmaznak, de irányítási, felügyeleti intézkedéseket nem igényelnek/.
f) Bejelentések, egyebek. E napirend keretében rendeletalkotásra nem kerülhet sor, határozathozatalra is csak szűk körben: tények tudomásulvétele, vagy későbbiekben további konkrét döntést igénylő ügyek előkészítése, vagy testületi döntést igénylő, de jogszabályi változáson alapuló egyszerű megítélésű, könnyen áttekinthető egyedi ügyek esetében.
(3) A (2) bekezdés szerinti sorrendtől, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel meghozott határozatával eltérhet.
(4) Ha az interpellációt benyújtó képviselő – több képviselő esetén, akit az interpelláció vitelére megjelölnek – az ülésen nincs jelen, akkor az interpellációját visszavontnak kell tekinteni.
(5) A meghívóban közölt napirendi javaslaton túl a képviselő-testület ülésén csak kivételesen lehet előterjesztést, illetve önálló indítványt napirendre javasolni. Az ülésen tett szóbeli vagy írásbeli javaslatot minősített többségi szavazással tűzheti napirendre a képviselő-testület.
31. § (1) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, bármely képviselő, bizottság és a jegyző terjeszthet elő, melyet legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 13,00 óráig kell eljuttatni a polgármesterhez.
(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti napirendi pontként tárgyalja meg.
(3) Két vagy több elfogadott sürgősségi indítvány esetén tárgyalásuk sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.
(4) Ha a sürgősségi indítvány szerinti ügyben való döntés bizottsági hatáskörbe tartozik, arról is állást kell foglalni, hogy a képviselő-testület magához vonja-e az ügyet.
(5) Ha a polgármester vagy bármelyik képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendi javaslatként tárgyalja meg.
32. § (1) Szóbeli előterjesztést – amely maximum 5 perc időtartamú lehet – az ülés előtt legkésőbb 1 órával két példányban írásban kell eljuttatni a polgármesterhez, aki az egyik példányt átadja a jegyzőnek.
(2) Ha a képviselő-testület a szóbeli előterjesztést napirendre tűzi, az előterjesztést mellékelni kell az ülés rendjéhez.
19. Az előterjesztések
33. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő- testület bizottsága által előzetesen elfogadásra javasolt tárgyalási anyag, melyről a képviselő-testület rendelettel vagy határozattal dönt.
(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot, és
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(3) A képviselő-testülethez előterjesztést tehet a polgármester, az önkormányzat szervei, önkormányzati intézmények vezetői és az önkormányzati tulajdonba tartozó gazdálkodó szervezetek vezetői.
(4) Képviselői módosító javaslatot a napirend tárgyalásakor, az önálló képviselői indítványt pedig a következő ülésen kell napirendre tűzni, amennyiben megfelel az e rendeletben rögzített benyújtásra vonatkozó szabályoknak.
20. Önálló indítványok
34. § (1) Önálló indítványt:
a) a polgármester, és
b) a települési képviselő tehet.
(2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt előterjeszteni kívánó személy nevét, az indítvány elnevezését és szövegét, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.
(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a 33. §-ban foglaltaknak megfelelő:
a) rendeleti javaslatok,
b) határozati javaslatok lehetnek.
21.
Interpelláció
35. § A települési képviselőt megilleti a felvilágosítás-kérés joga, mely lehet:
36. § (1)Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve probléma-felvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetőleg valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
a) polgármestertől, alpolgármestertől,
b) jegyzőtől, aljegyzőtől,
c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
Az interpellációra az interpelláció címzettje írásban 20 napon belül, vagy szóban a következő rendes képviselő-testületi ülésen ad választ. Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, arról a képviselő-testület dönt.
(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adni.
(5) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt az ülésen szóban is elő kívánja-e adni.
37. § Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli ismertetés és kiegészítés joga is 2 percben.
38. § Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a polgármester az ügyet vizsgálat céljából kiadhatja az illetékes szakbizottságnak. A következő ülésen a bizottság jelentést tesz, majd a képviselő véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
22. Nem önálló indítványok
39. § (1) Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok /nem önálló indítványok/:
a) módosító javaslat,
b) bizottsági ajánlás.
(2) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz az előterjesztőn kívül a polgármester, a képviselők, a jegyző tehet indokolással szóban, vagy írásban módosító javaslatot.
(3) A képviselő-testület bizottsága a részére kiadott rendeleti-, határozati javaslathoz és előterjesztésekhez módosító javaslatokat és értékelő ajánlásokat nyújthat be a képviselő-testülethez.
(4) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is.
23. Az indítványok szabályszerűsége
40. § (1)Az indítványnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja.
(2) Az indítványok szakmai követelményeinek szabályait a jegyző e témakörben hozott szabályzata tartalmazza.
24. A rendkívüli képviselő-testületi ülés napirendje
41. § Rendkívüli ülésen elsődlegesen az a napirendi pont tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.
25. A tanácskozás rendje
42. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőknek az elnök szót adhat.
(2) Az elnök köteles szót adni a tanácskozásban az adott napirendhez meghívottnak.
26. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
43. § A felszólalások típusai:
a) felszólalás napirend előtt,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó:
ca) kérdés /kérdések/
cb) hozzászólás /vélemény-nyilvánítás/
d) felszólalás határozathozatal előtt.
44. § (1)A napirend előtti felszólalás bármely képviselőt megilleti. A napirend előtti felszólalás a határozatképesség megállapítását és a napirend elfogadását követően az első napirend tárgyalásának megkezdése előtt tehető. Az ülés megkezdése előtt 1 órával szóban a téma megjelölésével a tervezett felszólalást be kell jelenteni az ülést levezető elnöknek. A felszólalás ismertetésére maximum 5 perc áll rendelkezésre.
(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.
45. § (1)Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz. Ha az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót.
46. § (1)Az ülés során egy képviselő egy napirendi ponthoz kérdését, kérdéseit egyszerre teheti fel. Amennyiben a válasszal összefüggésben újabb kérdés vetődik fel, a válaszadást követően ismételten felteheti a kérdést a képviselő.
(2) A kérdésre választ adó/adók/ a képviselő összes kérdése elhangzása után adnak választ.
(3) Az ülésnap során egy képviselő egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 3 percnél, a második 2 percnél hosszabb nem lehet.
(4) Az előterjesztő, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat.
(5) Az előterjesztőt és az érintett bizottság elnökét vagy a megjelölt előadóját megilleti a zárszó joga is legfeljebb 5 percben.
(6) A képviselőknek a jelentkezésük sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.
(7) A napirenddel kapcsolatosan a bizottsági többségi véleményt maximum 5 percben a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott képviselő, a kisebbségi véleményt maximum 2 percben a véleményt megfogalmazó ismerteti. Más megjelentek maximum 2 perces felszólalással élhetnek egy-egy napirendhez. További felszólalásokra csak személyes megtámadtatás, a képviselők személyét érintő felszólalásra reagálás esetén van lehetőség korlátozás nélkül.
(8) A hozzászólások lezárása után hozzászólásnak /felszólalásnak, zárszónak/ nincs helye.
47. § (1) A rendelet megalkotásra vonatkozó javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A polgármester gondoskodik a javaslatnak a képviselőkhöz és az általa meghatározott érdekeltekhez történő eljuttatásáról, kijelöli az előkészítéséért felelős bizottságokat.
(3)3 Az elkészített rendelet – tervezeteket a tárgyuk szerint illetékes bizottságok véleményezik.
48. § A javaslatot a benyújtástól számítva legkorábban 15 nap elteltével, de legkésőbb 45 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni.
49. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a testület ülésén a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(2) Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök javaslatára a képviselő-testület a kijelölt bizottság általi újabb véleményezéstől eltekinthet. Erről egyszerű szótöbbséggel dönt.
28. Szavazás a rendeletről
50. § (1)A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.
(2) Ha a rendelet-tervezet ugyanazon részéhez több javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazást az utolsó módosító indítvánnyal kell kezdeni.
(3) Rendelet-tervezet formába foglalt bármely módosító indítványról, módosító javaslatról, alternatíváról a rendeletalkotásra irányadó minősített többséggel lehet érvényesen szavazni.
(4) A hatályos rendeleteket a lakosság megtekintheti a város honlapján és a Nemzeti Jogszabálytár felületén.
29. Az önkormányzati rendelet kihirdetése
51. § (1)4 Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni és annak kihirdetése során a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletben meghatározott módon kell megjelölni és sorszámozni. A kihirdetés a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet az önkormányzat honlapján – www.kisvarda.hu – is közzé kell tenni.
(2) A rendelet végleges – hiteles – szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(3) A hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A kihirdetett rendelet teljes szövegét a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, valamint a hatályos jogszabályok alapján fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytár publikus felületére.
30. A szavazás
52. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület.
31. Határozathozatal
53. § A határozathozatalhoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken kívül minősített többség szükséges
a) kitüntetés, elismerés adományozásához,
b) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához
54. § A szavazás történhet:
(1) a) nyílt szavazással
55. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt
a) jogszabály előírja
b) a polgármester kezdeményezi
c) 3 képviselő indítványozza
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők a nevük „ABC” sorrend szerinti elhangzása után “igen”, “nem, “tartózkodom” nyilatkozattal és gomb egyidejű lenyomásával szavaznak. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.
56. § (1)A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt esetekben. Titkos szavazás tartását bármely képviselő kezdeményezheti.
(2) Gépi titkos szavazás esetén a jegyzőkönyvhöz kell csatolni a gépi titkos szavazás végeredményét bizonyító okiratot, vagy képernyőfotót.
(3) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításáról a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság gondoskodik, melyhez borítékba helyezett szavazólapot és a Polgármesteri Hivatal külön helyiségét, valamint urnát vesz igénybe.
(4) A szavazólappal történő titkos szavazás eredményét a Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság elnöke ismerteti, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a szavazólapokat 1 évig a jegyzőkönyv mellékleteként kell megőrizni. Amennyiben a szavazás eredményével kapcsolatosan kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.
57. § 5 A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni. Személyes érintettség esetén a képviselő bejelentheti, hogy nem kíván szavazni. Ennek elmaradása esetén a képviselő-testület dönt arról, hogy kizárja-e a képviselőt a döntéshozatalból.
58. § Akik olyan határozatot, döntést hoztak, amelyről tudták, vagy a tőlük elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy a döntés jogellenes, jogszabálysértő, az önkormányzat jogos érdekeit súlyosan sérti, a döntés következményeként jelentkező esetleges kárért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
32. Jegyzőkönyv
59. § (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv mellett folyamatos hangfelvételt kell készíteni, melyet a szerkesztett jegyzőkönyv elkészülte után meg kell semmisíteni.
(2) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül tartalmazza:
a) a napirend tárgyát, az előadók, a kérdésfeltevők és válaszadók nevét,
b) a szóbeli előterjesztések lényegét, illetve az előterjesztett határozat-tervezet módosítására, kiegészítésére vonatkozó hozzászólás lényegét,
c) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
d) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
e) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket
f) a név szerinti szavazásban résztvevők nevét és szavazatát
g) a titkos szavazás eredményét.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) a képviselői önálló indítványok, az interpellációk, a nem önálló indítványok,
c) a jelenléti ív,
d) a napirendként tárgyalandó előterjesztéseket, tájékoztatókat, beszámolókat, rendelet-tervezeteket,
e) nyilatkozatot a zárt ülés tartásáról,
f) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére irányuló nyilatkozatát.
60. § A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. Ha a képviselő indoklással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
61. § A jegyzőkönyv egy példányát mellékleteivel együtt a helyi irattárban kell őrizni, majd az irattározás idejének lejártát követően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárban kell elhelyezni.
62. § (1)A választópolgárok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekintési jogukkal a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben élhetnek.
(2)6 Amennyiben a jegyzőkönyv személyes adatot tartalmaz, a személyes adatot tartalmazó rész kitakarásával a választópolgár betekinthet a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvébe és az előterjesztésébe.
33. A bizottság létrehozása, a bizottság tagjai, a bizottsági tisztség megszűnése
63. § A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint egyes átruházott hatáskörök gyakorlására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
34. A bizottsági ülés
64. § A bizottság ülését lehetőség szerint olyan időpontra kell összehívni, hogy a képviselő gyakorolhassa a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott jelenléti jogát, kivéve az együttes bizottsági üléseket.
65. § A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kötelezővé teszi, továbbá ha a bizottság esetileg dönt a zárt ülés tartásáról. Az így hozott döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag hívja össze, és vezeti.
(2) Össze kell hívni a bizottságot:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.
35. A bizottságok
67. § A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Jogi-, Ügyrendi- és Fejlesztési Bizottság
b) Oktatási-, Kulturális-, Szabadidő- és Sport Bizottság
c) Pénzügyi- és Számvizsgáló Bizottság
d) Városüzemeltetési-, Szociális- és Egészségügyi Bizottság
68. § A képviselő-testület üléstervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
69. § (1)7 A polgármester és a bizottságok e rendelet 2. melléklete szerint gyakorolják a képviselő-testület egyes átruházott hatásköreit.
(2)8 A bizottságok működésének részletes szabályait, feladatát és hatáskörét e rendelt 3. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottsági tagok személyes érintettségére, az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
70. § (1)A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.
(2) A jegyzőkönyv 1 példányát 10 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek.
(3) A bizottságok az átruházott hatáskör gyakorlásáról évente beszámolnak a képviselő-testületnek.
36. A polgármester
71. § A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
72. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben.
(2) A polgármester fogadóórája: minden második, páratlan héten, csütörtökön 1400 órától 1600 óráig.
(3) A polgármester feladatai segítése érdekében polgármesteri megbízottat bízhat meg.
37. Az alpolgármester
73. § (1)A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy főállású és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A főállású és az egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a képviselő-testület saját tagjai közül választja meg.
(3) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4)9 A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a főállású alpolgármester jogosult.
(5) A főállású alpolgármester fogadóórája: minden második, páratlan héten, hétfőn 1400 órától 1600 óráig.
(6) A társadalmi megbízatású alpolgármesterek fogadóórája: minden második, páratlan héten, szerda 1400 órától 1600.
38. Az ifjúsági tanácsnok
74. § Az ifjúsági tanácsnok feladatai:
a) Véleményezi a fiatalok támogatását célzó önkormányzati programokat.
b) Részt vesz az ifjúsági civil szervezetek rendezvényein.
c) Kapcsolatot tart a városban működő ifjúsági civil szervezetekkel.
d) Elősegíti a városban működő ifjúságot segítő önkormányzati, hivatali intézményi, civil és
i) Véleményezi az ifjúsági tárgyú előterjesztéseket, beszámolókat.
39. A jegyző
75. § (1) A jegyző feladatai:
a) előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kincstár, Jogi és Adóosztály vezetője látja el.
40. A képviselő főbb kötelezettségei
76. § (1) A települési képviselő közéleti szerepvállalással járó felelősséggel gyakorolja képviselői jogait.
(2) Olyan magatartást köteles tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) A tudomására jutott titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is tart.
(7) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel. A települési képviselő fogadóórát tarthat.
(6) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkettő havi időtartamra 50 %-kal csökkentheti, vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
41. A települési képviselők díjazása
77. § A települési képviselő, a bizottság elnöke, a bizottság tagjai részére tiszteletdíjat, természetbeni juttatást a képviselő-testület rendeletben állapít meg.
78. § A Kisvárdai Polgármesteri Hivatal önálló jogi személyiséggel rendelkező közhatalmi, költségvetési szerv, mely hivatalt a jegyző képviseli.
79. § (1) A hivatal költségvetését az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg. A rendeletben elfogadott előirányzatok felett a jegyző teljes jogkörrel gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási, teljesítésigazolási jogköröket.
(2) A Kisvárdai Polgármesteri Hivatal polgármesteri kabinetre, osztályokra tagozódik. A Kisvárdai Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei:
a) Polgármesteri kabinet.
b) Önkormányzati és Intézményirányító Osztály.
c) Lakosságszolgálati Osztály.
d) Kincstári, Jogi és Adóosztály.
(3) A Kisvárdai Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint a köztisztviselők kiadmányozási jogot kaphatnak.
(5) A Kisvárdai Polgármesteri Hivatal igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint az önkormányzati bizottságnak.
80. § (1)A közmeghallgatás tényéről a lakosságot a téma megjelölése mellett – legalább 5 nappal megelőzően – tájékoztatni kell /honlap, hirdetőtábla, polgármesteri facebook, rádió/.
(2) A közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai részt vesznek.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
81. § (1)Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
Felterjesztési jog
82. § A felterjesztési jogot a polgármester gyakorolja.
83. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2019. (X.25.)
önkormányzati rendelet.
