A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó város, 1960-ig járási székhely. 1920-ig nagyközségként (a 15. századtól az 1870-es évekig mezővárosként) Zemplén vármegye Bodrogközi járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után a Királyhelmeci járás székhelye lett 1960-ig, ekkor a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1964-ben városi rangot kapott. Területe (23,81 km²) az elmúlt száz év során nem változott.
A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech – Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett. Királyhelmec a Bodrogköz Szlovákiához tartozó részének gazdasági és kulturális központja, élelmiszeriparral, jelentős szőlő- és bortermeléssel. Textilipara a közelmúltban megszűnt, akárcsak az állami gazdaság. A városban magyar és szlovák tannyelvű alapiskola, gimnázium és szakmunkásképző található, a Corvinus Egyetem és a Selye János Egyetem kihelyezett tagozatai működnek itt. Szentléleknek szentelt római katolikus temploma eredetileg a 14. században épült gótikus stílusban, 1751-57 között barokk stílusban átépítették. Református temploma 1785-87-ben, görög katolikus temploma 1996-ban, zsinagógája 1850 körül épült. A város felett emelkedő Kis-hegy keleti lejtőin láthatóak a 16. század elején épült Perényi-várkastély romjai. A reneszánsz Lorántffy-kastélyt (ma a zeneiskolának ad otthont) a 17. században építette Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye. A szoborparkot és a számos köztéri alkotást is magában foglaló Millenium teret 2002-ben adták át.
