Királyhelmec (szlovákul Kráľovský Chlmec) város Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. A Bodrogköz legjelentősebb városa.

Fekvése

Kassától 90 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete

A szláv helmec (= kis halom) főnévből ered, nevének előtagja arra utal, hogy egykor királyi piac volt^[1].

Története

Királyhelmec területéről már az újkőkorból (badeni/ péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt - kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában az Erős erdő déli részén tárták fel. A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi alapítólevélben (Helmech - Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett.

1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is.

A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el és több évtizeden át maradtak birtokosai.

A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek Abaúj vármegye főispánjának, felsőmagyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott Habsburg Ferdinánd és János király közötti harcokban, hol ide, hol oda pártolt, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg.

1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült. 1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban. A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéra sújtotta a várost.

A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görög katolikus templom). 1907-ben épült az állami iskola.

1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye része volt. Az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta.^[2]

A második világháború után Csehszlovákiához csatolták, közigazgatásilag a Bodrogközi járás székhelye lett, mely 1960-ban szűnt meg és ezt követően a Tőketerebesi járás része lett.

1993-ban alakult itt is egy cserkészcsapat, amelynek neve 30. számú Szent István király cserkészcsapat.

Önkormányzatának lapja a Királyhelmeci nézetek.

• 

  Királyhelmec az 1930-as években

• 

  Királyhelmec 1939-ben

• 

  Királyhelmec 1939-ben

A legújabb időkben

2008 novemberében belpolitikai vihart kavart Szlovákiában és Magyarországon, fokozva a két ország közti feszültséget a magyar Nemzeti Őrsereg királyhelmeci egyenruhás megemlékezése az első bécsi döntés 70. évfordulójára.^[3] A helmeci önkormányzat elhatárolódott, és eltávolíttatta az emlékműről az Őrsereg koszorúját.^[4]

Éghajlata

Az évi középhőmérséklet 9,3°C, a leghidegebb hónap a január (-3,1°C), a legmelegebb a július (20,3°C). Az évi közepes hőingás 23,4°C, a napsütéses órák száma 1880-1920 óra, ebből 1400-1500 óra a tenyészidőszakban.^[5] Az általános szélsebesség a nyáron 2,5 m/s, télen 3,0 m/s körüli, az uralkodó szélirány az ÉK-i. A hótakarós napok száma 50-60, ez viszonylag kicsinek mondható, oka a kevés csapadék és a gyakori szél.

Nevezetességei

• A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még 1332/37 előtt megépült. Mai formájában 1751 és 1757 között épült újjá.
• Református temploma 1787-ben épült, tornya 1863-ban készült el, mai formáját 1893-ban a bővítés és átépítés után nyerte el.
• A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna^[6]. A bejárat felett található a Lorántffyak címere.
• A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták.
• A görög katolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült.

Szobrok, emlékművek

• Petőfi Sándor egész alakos szobra a városháza mellett áll.
• II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, Ifj. Szabó István szobrászművész alkotását 2007-ben avatták fel.
• Esterházy János 2007-ben felavatott mellszobra alkotás szintén ifj. Szabó István műve.
• A főtéren (Milleniumi tér) egymás mellett áll Szent István király, Szent Imre és Szent László egész alakos szobra.
• A főtéren található díszkút domborművei a városhoz kötödő történelmi személyiségeket ábrázolják.
• A Fő utcán található Mécs László mellszobra és Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos szobra.
• Kálvin János obszidiánból készült szobrát 2009-ben avatták fel a református templom udvarán.
• Hucs György emlékére 2001-ben felavatott emlékoszlop, Ferenc György nagykaposi fafaragó alkotása, a Mécs László Keresztény Központ kertjében.
• A Hősök terén található a két világháború áldozatainak emlékműve, melyet 1990. június 3-án avattak fel.
• A városháza mögötti parkban áll a felszabadulási emlékmű.

• 

  Petőfi Sándor szobra

• 

  Rákóczi Ferenc mellszobra

• 

  Esterházy János mellszobra

• 

  Szent István, Szent Imre és Szent László szobra a főtéren

• 

  Díszkút a főtéren

• 

  Mécs László szobra

• 

  Szent Erzsébet szobra

• 

  Kálvin János szobra

• 

  Hucs György emlékoszlopa

• 

  Világháborús emlékmű

• 

  Felszabadulási emlékmű

Emléktáblák

• Tolvaj Bertalan emléktábláját 2007-ben helyezték el a Fő utca egyik épületének falán.
• A Városi Művelődési Központ falán található Petőfi Sándor és a spanyol polgárháborúban harcoló királyhelmeciek emléktáblája.
• A Bodrogközbe menekült lengyelek emléktábláját 2009-ben helyezték el a városháza falán.
• Mécs László emléktáblája a római katolikus templomban és a Mécs László Keresztény Központ épületének falán (utóbbit 1993-ban helyezték el).
• A kitelepített bodrogköziek emléktábláját 2008-ban helyezték el a Hősök terén.
• A Milleniumi tér emléktáblája (2002).

Híres emberek

• Gyimesi György - nemzetközi hírű vadász-író
• Helmeczi István - nagyváradi református püspök, a 17/18. század neves egyházi szerzője
• Mécs László plébános, a neves költő 1930-1944 között élt Királyhelmecen, itt van eltemetve édesanyja

Itt születtek

• Helmeczi Mihály 1788-ban nyelvújító, író;
• Kemechey Jenő 1862. december 28-án író, újságíró;
• Aczél Ilona 1884. november 7-én színművésznő.
• Dobos László 1930. október 28-án író.
• Kopasz Viktor Prágában élő fotóművész^[7]
• Kassai Csongor 1972-ben