Rétközi Múzeum

Utolsó frissítés: 2023. április 13
Megjelent: 2012. február 24

 

 

retkozi logo

 

 

Email:

retkozi@kisvarda.hu

 

Múzeumvezető:
Dr. Vofkori Mária

 

Bővebb Információk:
http://www.kisvardaimuzeum.hu
http://www.vardaimuzeum.hu

 

Tárlatvezetés:

Magyar, angol és román nyelven lehetséges

 


A Rétközi Múzeum épülete:

A kisvárdai zsinagóga

Kisvárda a XIV. és XV. században a magas egyházi és világi méltóságokat viselő Várdai család birtoka volt. A város területén metszették egymást azok az utak, amelyek Munkács, Beregszász és Szatmár felől a Tisza kanyaron át tartottak Királyhelmec és Kassa, illetve a Szepesség városai és a bányavárosok felé. Ezek a közlekedési kapcsolatok magyarázzák, hogy Várdának, mint piacközpontnak nagy volt a jelentősége. Kisvárdán a zsidók az Esterházyak engedélyével telepedtek le. A források tanúsága szerint 1747-ben Kisvárdán egy zsidó élt, de 1784-85-ben már 118 főből állt a közösség, ami abban a korban jelentős nagyságúnak tekinthető. (1851-ben körülbelül az összlakosság 22,5 százaléka, 1910-ben pedig az összlakosság 30,2 százaléka volt zsidó.) A hitközség 1796-ban alakult, és 1801-ben már zsinagógát építettek. Nem tudjuk pontosan, hogy hol állhatott ez az épület, az azonban bizonyos, hogy a zsidóság a korabeli Serház utcára, Posta utcára és Szent László utcára koncentrálódott, tehát a hitélet központja is ezen a környéken volt, talán éppen a mai zsinagóga helye körül. A századforduló előtt a zsidóság számának és anyagi erejének gyarapodása eredményezhette azt a döntést, hogy új zsinagógát emeltetnek. Az 1899. évi Kisvárdai Lapok közölte azt, hogy : „Vármegyénk szülötte, Grósz Ferenc műépítész a budapesti tőzsdepalotához nyújtott be tervezetet, ugyanez a fiatal műépítész készítette az itteni izraelita hitközség által építeni czélzott új templom tervét is.” A megvalósításhoz pályázatot hirdettek, és 1901 áprilisában már épülőfélben levő templomról tudósít az újság. Az új – Csillag utcai – zsinagóga átadása valószínűleg 1901-ben vagy 1902-ben történt meg. A romantizáló homlokzatú zsinagóga, impozáns méreteivel a zsidóság lélekszámát és tekintélyének súlyát fejezi ki. Magasan emelkedik a szomszédos házak fölé, és formailag és érezhető rajta a szomszédos városok zsinagógáinak hatása. Az ívsoros elemmel hangsúlyozott, romantizáló főpárkány felett íves tető fedi az épületet. Alaprajzában a hagyományos (ortodox) zsinagógák elrendezését követi. A női karzatra az épület oldalhomlokzata felőli lépcsőházon keresztül lehetett feljutni. Az öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat a belső teret három oldalról vette körül. Az épület átalakításakor a frigyszekrényt lebontották, a fülkét befalazták. (A frigyszekrény restaurálva a zsinagógával egy udvaron levő imaházban kapott helyet.) Az épület homlokzatait eredeti formáinak megőrzésével állították helyre, a vallási szimbólumok azonban már nem láthatók. Belső terét kiállítási és kulturális célokra tették alkalmassá. 1983-tól múzeum működik benne.

Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában, Csillag utca 5 szám alatt található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.

(A Rétköz, a hajdani Szabolcs vármegye egyik legkarakterisztikusabban elkülönülő természetföldrajzi tájegysége. A Tisza és a Nyírség homokdombjai által behatárolt 142 553 katasztrális hold nagyságú rész, a Lónyai csatorna megásásáig – 1895-1898 – az ecsedi láphoz hasonló vizes, nádas ingoványos terület volt. Egy ilyen helyen, nehezen megközelíthető volta miatt, régibb, ősibb módon éltek az emberek. A néhány év híján egy ezredévnyi természeti állandóság majdnem homogénné formálta az itt élő emberek etnográfiai karakterét, és létrehozott egy olyan gazdasági, társadalmi és életmódbeli különállást és sajátosságot, amely tükröződött az itt lakók tudatában is. A Rétköz egyik legnevezetesebb kutatója Kiss Lajos volt, aki harminc települést sorolt a tájegységbe. Területi körülhatárolását a későbbi kutatók is elfogadták.)

Várday István Városi Könyvtár

Utolsó frissítés: 2013. január 22
Megjelent: 2012. február 24

Elérhetőség:

P1019166
felnott1 thumb
Városi Könyvtár 01
zeneik thumb

4600 Kisvárda

Flórián tér 19.
Tel: 06-45/405-240
Fax: 06-45/406-299

Igazgató: Szivák Gábor

Bővebb információ a Várday István Városi Könyvtárról: www.vkkisvarda.hu


Nyitva tartás

Április 18-Október 17
H - P: 9-18 óra

Október 18-Április 17
H - P: 9-17 óra

Szombatonként: 9-13 óra
Hétköznap 12-13 óra
között a könyvtár zárva tart!


 A Könyvtár részlegei:  

Felnőtt részleg
Ifjúsági részleg
Olvasóterem
Zenei részleg
Helytörténeti részleg
Feldolgozó részleg


 A könyvtár rövid története

A 20. század második felében a közművelődési könyvtári hálózat a tanácsrendszer létrejöttét követően, annak hierarchiája szerint épült ki.

Kisvárdán 1952. november 1-jén megalakult a Kisvárdai Járási Könyvtár, melynek vezetője Sipos Mária volt. Az intézmény az akkori községi tanács épületében egy 25 m²-es helyiséget kapott. A könyvtárat december 6-án nyitották meg. A berendezést 2 könyvszekrény, 2 könyvállvány és 1 kölcsönző pult alkotta. A könyvtári állomány 2.219 db kötetet tartalmazott, az olvasói létszám ekkori 500 körül volt, ám a következő évben már 1.650-re nőtt. A tagok kb. 51.600 könyvet kölcsönöztek. A könyvtár iránti megnövekedett igény szükségessé tette, hogy új könyvtári helyiségről gondoskodjon a fenntartó. 1954 első napjaitól már a Piac tér 3. szám alatt, a felújított kultúrház (a korábbi Nagyvendéglő) három földszinti termében fogadhatta a látogatókat az intézmény. A megnövekedett alapterület (95 m²) jótékony hatással volt a forgalomra, hiszen 1.744 olvasó 71.200 könyvet vitt ki. A könyvtári állomány 7.738 kötetre emelkedett, de a gyermek- és ifjúsági irodalom terén sok hiányosság volt, miközben a kultúrpolitika a politikai-agitációs és ismeretterjesztő tartalmú könyveket túlzott példányszámban erőltette.

A nyitáskor egy könyvtáros volt állományban, 1953-ben ez a szám háromra emelkedett, de ennek ellenére még 1954-ben sem volt készen a betűrendes katalógus. 1958-tól tanácsi kézbe adták a községekben lévő könyvtárakat, de a könyvtárügy ekkor sem kapott szerepének megfelelő figyelmet a fenntartótól. Állandó gondot jelentett az, hogy a gyarapodó fiatal olvasók számára megfelelő részleget biztosítsanak. Ennek ellenére a könyvtári állomány gyarapodott, 1960-ban majd 15.000 kötetet tett ki. Ettől az évtől kezdve önálló költségvetésből gazdálkodott a járási könyvtár és a dokumentumok vásárlására fordított összeget is megemelte a tanács. Ebben az évben vezették be a szabadpolcos kölcsönzést is. 1962-től már négy főállású könyvtáros állt alkalmazásban, az évtized közepétől egy gazdasági ügyintézőt is alkalmazhattak.

1967-ben elhunyt az intézmény igazgatója, feladatát Vértessy Gézáné, majd 1968 tavaszától dr. Újlaky Józsefné vette át. Ekkoriban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló helyiségek nem elegendőek a könyvtár megfelelő működéséhez. 1966-ben ezt írták: „a helyiség túlzsúfolt, megfelelő szabadpolcos kölcsönzést nem lehet létrehozni, olvasóteremről meg egyáltalán nem beszélhetünk.”

1968 novemberében a könyvtárnak is helyet adó régi építményben munkálatokat végeztek, hogy gyermekrészleget alakítsanak ki, ám egy éjjel az emelet leszakadt, az egész épületkomplexumot pedig később elbontották, így a könyvtár 1969. február 2-án egy 220 m²es, a Lenin út 65. szám alatt álló épületben nyílt meg. Itt már gyermekrészleget, hírlapolvasót is kialakíthattak, illetve plusz egy főt alkalmaztak.

1970. április 1-jével Kisvárda városi címet kapott. Ekkor a könyvtár hálózati alközpontként működött, volt két fiókkönyvtára, 5 főfoglalkozású dolgozója, az állomány 31.264 darabot tett ki, olvasóinak száma 2.535 fő. 1972-től a könyvtár közös fenntartásúvá vált és Városi-Járási Könyvtárként működött tovább. 1975-ben egy feldolgozó könyvtárossal emelkedett a létszám, s ekkor kezdődik a hanglemezek gyűjtése is.

1979-ben építettek egy raktárhelyiséget, ám ez a következő évi belvíz idején megsüllyedt, 1982-re újjáépítették, de 1987-re veszélyessé vált és le kellett bontani. A könyvek egy része a pincékbe, más része bérelt helyiségekbe került. 1987-re a gyermekrészleg is kapott egy státust, 1988-ban pedig egy feldolgozó-, és egy helyismereti könyvtárossal gyarapodott az alkalmazottak száma. A könyvtári épületet kikezdte az idő, kinőtte a forgalom. 1985-ben közel 96.000 dokumentum várta a 3.711 olvasót. A városi tanács egy, a település főterén álló épületet felújíttatott és ebbe az 1089 m² területű épületbe költözött át a könyvtár, s nyílt meg 1990 decemberében.

1992-ben Dr. Újlaky Józsefné nyugdíjba ment, az igazgatói posztra Szivák Gábort nevezték ki. Vezetése alatt kezdődött meg a könyvtár számítógépesítése, ebben az időszakban jelennek meg a korszerű információhordozók a könyvtárban, új szolgáltatást is kínál a könyvtár: az internetet, mely technológia részben átalakítja a könyvtári munka jellegét.

Néző István

Nézőterek és termek

Utolsó frissítés: 2017. március 21
Megjelent: 2012. február 24
 

Az épület 2015-ben felújított, kívül és belül teljes átalakításon átesett, felvonóval rendelkezik, valamennyi helyiség akadálymentesített, klimatizált.

 

Színházterem

MH színházterem

Befogadóképesség: 387 fő
Színpadnyílás: 20 méter
Színpadmélység: 11,5 méter
Klimatizált.

Kiválóan alkalmas az alábbi rendezvények megvalósítására:
- színházi előadások
- koncertek
- egyéb kulturális programok

Felszereltség:

Fénytechnika:
GrandMA Dot2 fényvezérlő pult; Compulite Photon fényvezérlő; 64db telepített dimmercsatorna; 44db mobil dimmercsatorna; 108 dimmerelt áramkör, 20 direkt áramkör (vezérelhető); 4 db LEDMH250S PRO Spot intelligens lámpa; 8 db LEDPAR 184 RGBW led fényvető; 76 db 1KW-os fókuszálható fényvető; 6 db 2KW-os fókuszálható fényvető; 8db 1000W-os íriszelhető profil fényvető; 2db 2KW-os fejgép; 20 db PAR64 fényvető; 1db stroboszkóp, állványok (ebből 6 db a 2 fejgéphez); 2db 5m-es emelő 10fm 40x40-es quadro alu hídelemmel.

Hangtechnika:
Soundcraft V1 digitális keverőpult; SoundCraft keverőpult; RCF Event 4000 frontsugárzó; RCF Event 1018 mélyláda gyári RCF végerősítőkkel; RCF Art310 centerláda; 5 db RCF monitorláda; Tascam CDU1 Pro bejátszó, Alesis effekt; CrestAudio dinamikakompresszor; Sennheiser rádiósmikrofonok, Shure SM58 rádiós mikrofon, Sennheiser mikroportok, AKG mikroportok.

Pódiumterem

Befogadóképesség: 110 fő
Kiválóan alkalmas az alábbi rendezvények megvalósítására:
- konferenciák
- fogadások
- szakmai megbeszélések
- egyéb kulturális programok

Felszereltség: klimatizált; a berendezést és a technikai eszközöket (projektor, vetítővászon, hangtechnika, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

Foyer

 

Nézőtéri folyosók az aulából jobb és bal oldalra. Alkalmasak vásárok, kiállítások, foglalkozások megtartására. A berendezést kérés szerint tudjuk biztosítani.

2. oktatóterem

 

Oktatóterem, kb. 15-20 fő befogadására alkalmas.A berendezést (asztal, székek, projektor, vetítővászon, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani. 

3. oktatóterem

 

Oktatóterem, (klubfoglalkozásokra is alkalmas). Befogadóképesség: kb. 30-40 fő. Klimatizált helyiség, beépített projektorral és vetítővászonnal rendelkezik, a berendezést (asztalok, székek, tábla, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

5. oktatóterem

Oktatóterem (klubfoglalkozásra is alkalmas). Befogadóképesség: kb. 20-25 fő. Klimatizált helyiség, beépített projektorral és vetítővászonnal rendelkezik, a berendezést (székek, asztalok, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

6. oktatóterem

Oktatóterem (klubfoglalkozásra is alkalmas). Befogadóképesség: kb. 25-30 fő. Klimatizált helyiség; beépített projektorral és vetítővászonnal rendelkezik, a berendezést (székek, asztalok, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

7. oktatóterem

Oktatóterem (kisebb próbaterem, klubfoglalkozásra is alkalmas). Befogadóképesség: kb. 30-35 fő. Klimatizált helyiség; beépített projektorral és vetítővászonnal rendelkezik, a berendezést (székek, asztalok, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

Tárgyaló

 

Tárgyaló (kisebb próbaterem, klubfoglalkozásra is alkalmas). Befogadóképesség: kb. 25-30 fő. Klimatizált helyiség; beépített projektorral és vetítővászonnal rendelkezik, a berendezést (székek, asztalok, stb.) igény szerint tudjuk biztosítani.

Címlap Városunk Közművelődési Intézmények Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ Nézőterek és termek Városunk Közművelődési Intézmények

kisvarda logo 180x178

szechenyi 2020 info