Augusztusban mutatta be legújabb produkcióját a 21 éves kisvárdai DoktoRock Színtársulat. Ez immár a hetedik Kocsák – Miklós bemutató volt Kisvárdán, emiatt mondta a rendező, Nagy Lóránt: „Lassan kijelenthető, hogy szerzői színház vagyunk”. A bemutató pedig, ahogy a szerzőpáros Nana című musicaljében elhangzik: „Siker volt, Istenem, mekkora siker!”
Egyre magasabb szintre jutni, előrébb lépni, ez vezérli a társulatot fennállása óta. Meg is figyelhető az állandó fejlődés, bár az utóbbi 10-12 évben ez már nem annyira szembetűnő, hiszen folyamatosan profi színvonalon teljesít a csapat. Ugyanakkor mégis törekszik az újításra, az egyre nagyobb dolgok véghezvitelére. A krónikás című tavalyi előadáson (szintén Kocsák – Miklós) például a saját gyártású zenei alap és Nagy Annamária fantasztikus jelmezparkja jelentette az előrelépést az intelligens lámpák mellett (olyan fénytechnikai eszköz, amely távirányítású mozgásra képes az előadás alatt csodás látványt biztosítva - a szerk.).
A Szegény gazdagokban is adott volt mindez, de emellett egy újabb mérföldkőhöz érkezett a DoktoRock, olyanhoz, amelyet nehéz lesz túlszárnyalni! Egy régi terv és vágy vált valóra azzal, hogy az előadás teljes hanganyagát felénekeltük és kiadtuk CD lemezen. A Szegény gazdagok bár agg történet, a musical változata zsenge, hiszen csak 2010-ben volt az ősbemutatója. Ezidáig hanghordozón még nem jelent meg. A mintegy 15 éves barátság eredményeképpen a szerzők nagy örömmel engedélyezték, hogy az alkotásuk a DoktoRock Színtársulat gondozásában maradjon fenn az utókor számára. A lemez létrehozásában a legnagyobb szerepet Nagy Lóránt színművész vállalta magára, aki fizikai és kapcsolati erőforrásait nem kímélve vitte a hátán a lemez megjelenésének folyamatát. Büszke lehet erre, hiszen a produktum színvonalában felveszi a versenyt bármelyik zenei anyaggal, amely valaha Magyarországon megjelent – teljesen profi. A legnagyobb támogató, aki nélkül – ahogy mondani szokás – nem jött volna létre a kiadvány, Kisvárda Város Önkormányzata és Leleszi Tibor polgármester Úr volt.
A lemez tehát elkészült, megvásárolható, hallgatható, megalkotott formájában örökre fenn marad. A színház viszont a pillanat művészete, az előadásnak vége, elmúlik. Csak az emlékek maradnak a nézőnek és a színésznek egyaránt, melyek reméljük, hogy kellemes emlékek. Számunkra biztosan azok. A próbák idén is kiváló hangulatban teltek. A társulat nagy erénye, hogy nem munkatársak, hanem egymást segítő barátok vagyunk, akik nagyon szeretik, amit csinálnak és persze egymást. Sokat dolgozott a csapat, hogy a darab összeálljon és tökéletes legyen. Monumentális jelmezek és díszletek sokasága (ezt Takács Antal festette éjt nappallá téve) vonult fel a színen, melyek rengeteg helyszín- és jelenetváltást hoztak létre jobbra-balra mozogva. Illetve mozgatva, hiszen a tánckar férfi tagjai nélkül az előadás nem mehetett volna gördülékenyen (forgószínpad híján saját kezükkel garantálták a látvány hitelességét, végig koncentrálva az előadást). Nagy Lóránt a lemezkiadás mellett a rendezést és a főszerep eljátszását is bevállalta, mint azt már megszokhattuk tőle, igen magas színvonalon. Fatia Negra maskarájában rémisztő, míg a jó modorú Hátszegi báróként kellemes jelenség volt. A „fiatal újoncok”, akik először játszottak komolyabb szerepet a csapatban, ügyesen helytálltak. A társulat rutinos tagjai pedig a tőlük megszokott hibátlan játékot, magas színvonalat hozták. Akit idén különösen arcon csapott a szerepe az Dancs János (Juon Taré) és Dégi Zoltán (Gerzson bácsi) volt. Gönczné Gyarmati Krisztina koreográfiái idén különösen jól sikerültek.
Mozgalmas, látványos jelenetek, izgalmas történet, fülbemászó, magával ragadó melódiák és egy közönség szeretetétől megrészegült, boldog társulat – ez a Szegény gazdagok! Még alig ért véget a nyári bemutató, a társulat máris azon töri a fejét, hogy 2013-ban milyen darabbal és újítással lephetné meg a közönségét... De ne szaladjunk annyira előre: idén november 8-9-10-én még újra jelentkezik a mű és az előadó, azaz a Szegény gazdagok és a boldog DoktoRock!
ÉRDEKESSÉGEK:
- Jókai Mór 1860-ban, írta meg a Szegény gazdagok című regényt, melynek főszereplőjét, Fatia Negrát, állítólag egy valós személyről, Nopcsa László báróról mintázta.
- A Kocsák – Miklós szerzőpáros a mű zenei anyagát eredetileg egy Drakula musical megírásához szánta sok évvel ezelőtt, később döntöttek úgy, hogy a Szegény gazdagok lesz belőle. A műben szereplő „És mégis mozog” című dal eredeti verziójában nem a pénztől, hanem a vértől mozog a föld…
- A Magyar Rádió 22-es stúdiójában énekelték fel a társulat tagjai a lemezt az eMeRTon-díjas Buczkó Gábor hangmérnök segítségével, aki olyan sztárokkal is dolgozott együtt, mint például Ennio Morricone.
- A jelenlegi előadásban a „régi dokik” közül csupán Dr. Artner Géza vállalt szerepet, reméljük a jövőben visszatérnek mellé régi barátai is! Azért utánpótlásként a két új generációs „doki”, Ragány Zoltán és Mihály is letette a névjegyét. Géza megszállott fotós, nagyszerű természetfotókat készít, az előadáson és a próbákon is közel 2000-et kattintott.
- A dupla CD lemezen 27-en szólalnak meg, 36 oldalas melléklete van, 39 track található rajta, a hanganyag összesen 126 perces, a kiadvány 1000 példányban jelent meg.
- Gönczné Gyarmati Krisztina 15 éve a DoktoRock tagja és egyben koreográfusa. Munkáját ezalatt mindvégig támogatta és segítette a férje, de nem bírta tovább… hogy ne csatlakozzon. Idén először Göncz Miklós is debütált a világot jelentő deszkákon, reméljük sokáig ott is marad!
dr. Ragány Mihály
Fotók: Szent László Fotóstúdió
A DoktoRock Színtársulat idei előadásainak elején, Leleszi Tibor polgármester, a csapat egyik legnagyobb rajongója köszöntötte a társulat tagjait megköszönve immáron 21 éves művészi, önzetlen munkájukat és tiszteletre méltó tehetségüket.
Leleszi Tibor polgármester beszéde:
Tisztelt Megjelentek! Kedves Színtársulat!
Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében szeretettel és tisztelettel köszöntök minden kedves megjelentet ma este, itt Kisvárdán a Várszínház és Művészetek Háza Várszínpadán, a Doktorock Színtársulat lemezbemutató előadásán.
Hölgyeim és Uraim!
Miközben önfeledten élvezzük majd a Színtársulat ma esti előadását, ne feledjük, hogy akiket ma láthatunk, az elkötelezett, örömből végzett áldozatos munkájuknak, tevékenységüknek köszönhetően érkezhettek el erre az újabb, jelentős állomásra.
Amikor a társulat több mint két évtizedes múltjára, az azt jellemző folyamatos fejlődésre, sikerekre gondolok, akkor mindig az jut az eszembe, ha az életben azt tesszük, amire elhívást kapunk, akkor elindul egy olyan folyamat, amiért bár tenni kell, de folyamatos fejlődés, eredmény és siker kíséri.
Azt pedig, hogy mire vagyunk elhívva, nem is olyan bonyolult dolog felismerni, megtalálni, mert az iránt olyan vágy él bennünk, amitől nem tudunk szabadulni.
Milyen szép ez; amire rendeltetve vagyunk, amire Isten szánt minket, ahhoz Ő bölcsen meg is adta az arra való vágyódást, az érte örömmel való áldozathozatal vállalást, és a tenni akarást. Legyen az bármilyen sok munkával, feladattal járó kihívás, abban mégis örömét leli az ember, az beindítja a képességeit, a kreativitását.
Mert az a terv, amely Istentől érkezik, sikerre vezet! A színtársulat létrejöttét, úgy gondolom ilyen elhívásnak, elhívásoknak köszönheti. Hiszen ezt a Társulatot, nem a pénz, nem az érdekek tartják össze, hanem a játék öröme, az egymásért, az egymással való együttműködés nagyszerűsége, az odaadással, alázattal, engedelmesen, elkötelezetten, lelkesen végzett örömjáték.
A Társulat két évtizedes múltján látni is Isten kezének, vezetésének nyomát, hiszen sok áldásban és ajándékban lehetett részük.
Áldás az a sok siker és szeretet, ami összeköti Önöket, az, hogy mindig vannak elhívott lelkes tagok, van utánpótlás.
Áldás az a képesség, hogy képesek a ma társadalmát megszólítani, megmozdítani a város fiataljait, és teret adni tehetségük kibontakoztatáshoz.
De a legnagyobb áldás minden közül azt gondolom mégis az, hogy a közösségünk számára Önök igazi ajándékká, örömforrássá tudtak válni.
Hölgyeim és Uraim!
Mi pedig legyünk mérhetetlenül büszkék arra, hogy ez a Társulat itt van, a miénk, hogy olyan emberek alkotják, akiket ismerünk, akik a barátaink, vagy személyes ismerőseink, közülünk valók.
Akik a több mint két évtized alatt számtalan alkalommal emelték városi rendezvényeink színvonalát, rendeztek jótékonysági gálát, fellépést, akik sohasem felejtettek el tenni, azért a közösségért, amelyből valók.
Köszönöm a Társulat valamennyi volt és jelenlegi tagjának, hogy szívvel lélekkel játszottak, játszanak, tisztán a játék öröméért.
Leleszi Tibor polgármester
Híreink 
