A Rétközi Múzeum Baráti Köre és a Béres József TIT Kisvárdai Egyesülete szervezésében nyílt meg 2012. szeptember 4-én, kedden délután Kastaly István, Kisvárdán született festőművész kiállítása.
A Rétközi Múzeumban megrendezett kiállítást Kastaly Beatrix restaurátor és Néző István helytörténész, könyvtáros nyitotta meg. Művészi csellójátékával közreműködött Agárdi Eszter, zongorán kísérte Miller Olga.
1892. március. 29-én született Kisvárdán.
1909-ben Nyíregyházán érettségizett.
1909−1913 jogot tanult a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem, 1913. december 23-án a jogtudományok doktorává avatták.
1909−1911 tanulmányokat folytatott a budapesti Iparművészeti Főiskolán is.
1912−1914 Münchenben tanult, festészeti magániskolába járt és az egyetemen jogot, régészetet, művészettörténetet hallgatott.
1914−1918 megjárta az I. világháború osztrák-olasz harctereit, 30 hónapos frontszolgálat után főhadnagyként tért haza.
1917−1918 az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rendkívüli első éves művésznövendéke volt.
1910, 1911, 1918 nyarán a nagybányai művésztelepen festett, mestere Réti István.
1918−1919 a budapesti Radius Filmgyárban dolgozott, forradalmi filmeket másolt.
1920−1922 gazdasági megbízottként Szabolcs vármegye állami burgonyaszállítását és a környék szeszgyárait ellenőrizte.
1923−1924 joggyakornok volt dr. Virágh Ferenc királyi közjegyzőnél.
1920−1924 Kisvárdán a családi házban lévő saját műtermében festett.
1925−1929 a megélhetésért Budapesten különböző munkákat vállalt (arcképfestés, rajztanítás ipari tanulóknak), közben festett
1929−1949 az Országos Társadalombiztosítási Intézet alkalmazottja volt Budapesten,majd Egerben (1941−1945 között a visszatért Léván teljesített szolgálatot,
1942-ben véglegesítették állásában; 1945. március 30-án a csehszlovák állam kiutasította. 1949-ben nyugdíjba vonult.
1930−1952 között kétszer kötött házasságot, gyermeke nem volt.
1945−1991 ismét Egerben élt és alkotott.
1950−1952 szakrajzot oktatott az egri ipari iskolában.
1952−1962 az egri és Heves megyei képzőművészeti élet szervezője; részt vett a Megyei Művészcsoport megalakításában, a közös egri műterem működtetésében,kiállítások rendezésében; 1953-tól a megyei művészcsoport vezetője
1950−1987 a legtermékenyebb művészeti korszaka, kedvenc témái Eger és az Eger környéki tájak, falvak, valamint a csendéletek voltak
1991. november 2-án halt meg; az egri Rozália temetőben van eltemetve.
Számos csoportos és egyéni tárlaton mutatta be műveit. Az 1910-es évek elején, alig 20 évesen már önálló kiállítása volt Kisvárdán. 1913 és 1916 között képei növekvő számban jelentek meg a budapesti Nemzeti Szalon őszi és téli tárlatain, többek között Egry József, Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Mattis Teutsch János műveinek társaságában. A háború után számos alkalommal állított ki Budapest mellett más városokban, elsősorban Heves megyében – Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony -, de Győrött, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon és Nyíregyházán is. Heves megye és Eger városa több művészeti díjjal tüntette ki.
A kiállítás megtekinthető 2012. október 4-ig.
Durucz Gabi
Híreink 
