„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Európa nem arra kíváncsi, hogy hogyan utánozzuk őket, hanem arra, hogy mit adunk magunkból” - Kodály Zoltán szavait választotta mottójául Kisvárda és a térség egyik legnívósabb zenei rendezvénye 2012. június 12-én kedden, este hat órától.
Kodály Zoltán születésének 130. évfordulója, és a Táncház-mozgalom 40. évfordulója alkalmából nem csupán a helyi és térségi zenészek, zenekedvelők, pedagógusok, intézmény-és egyházi vezetők, hanem országos és nemzetközi hírű vendégművészek, hangszerkészítők, énekesek és zenészek tisztelegtek közösen Kisvárda legimpozánsabb kultúrtermében, a 100 esztendős Bessenyei György Gimnázium dísztermében a magyar zenetörténelem egyik legkiemelkedőbb alakja előtt.
A „Legyen a zene mindenkié” nevet viselő zenei rendezvényt – Leleszi Tibor polgármester távolléte miatt, az ő nevében – Bíró Gábor, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója, Kisvárda város önkormányzati képviselője, az Oktatási-Kulturális-Sport és Szabadidő Bizottság elnöke nyitotta meg. „Azt gondolom, az emberi faj egyik legnagyobb ajándéka, hogy képes a lélekre ható hangokat adni, és eszközöket is tudott és tud alkotni ezeknek a hangoknak a megszólaltatásához, valamint képes az érzelmeit mozdulatokban, táncban megjeleníteni. Ezt a két műfajt, amely egymás nélkül nem létezik, a zene és a tánc, ünnepeljük ma.” - mondta beszédében Bíró Gábor.
Ünnepi beszédet mondott dr. Joób Árpád népzenekutatót, a Nyíregyház Főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a Magyar Kodály Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagcsoportjának elnöke.
A műsorban közreműködtek a Weiner Leó Zene és Művészeti Iskola növendékei: Juhász Gergő, Jencsik László és Sándor Ádám cimbalommal, az Ifjú Ligetkék Népzenei Együttes népdalokkal szórakoztatta a szép számú közönséget. A zeneiskola pedagógusai közül Újhelyi István klarinéton, Hidi László zongorán játszott, valamint Kodály-Adventi énekét adták elő a zeneiskola égisze alatt működő, az intézmény pedagógusaiból, dolgozóiból és a város tehetséges énekeseiből álló Arcadelt Kamarakórus tagjai, Tóth-Tömör Ágnes igazgatónő vezénylésével.
Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Nagy Ákos cimbalomkészítő mester, kinek hangszerei megtalálhatók a budapesti, bukaresti, párizsi és a besztercebányai zeneakadémiákon, számos budapesti, vidéki és külföldi zeneiskolában. Az általa készített különböző cimbalmokat világhírű klasszikus-, jazz-, nép-, cigány- és klemer zenészek használják. A kisvárdai rendezvényen megszólaltatott cimbalmok is az ő tehetséges keze munkájának gyümölcsei, melyek saját műhelyében, Budapesten készültek.
Eredics Gábor eMeRTon-díjas népzenész, zenei szerkesztő és Weiner Leó Zenepedagógia díjas zenetanár, a Vujisics együttes vezetője, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzene tanszakának elismert oktatója „Gondolatok a magyar népdaléneklésről és a népiének oktatás helyzetéről” címmel tartott előadást.
A rendezvény keretében mutatkozott be – Kisvárdán nem először és nem utoljára – a Parapács Zenakar, mely 2007 nyarán alakult zenész fiatalokból, Magyarország méltán híres borvidékén, az aszúbor szülőföldjén, Tokaj – Hegyalján, Tállyán. Műsoraik közül választható koncert, táncház, nótazene. Előadásainkban a zene és tánc érzelemvilágát hozzák közelebb az emberekhez. Évezredek óta a zenészek és táncosok érzelmük kifejezésére használják a zenét. A népzene az egyszerű, hétköznapi ember hangulatát fejezi ki. Ennek változatossága a tájegységek közötti különbségekben is megnyilvánul. A zekekar tagjai műsoraik alkalmával a magyar népzene és néptánc gazdagságát, sokszínűségét igyekeznek megismertetni a hallgatósággal. Hiszik és vallják, hogy hagyományőrző munkájukkal (mely hivatásuk és a népzene iránti tiszteletük és szerelmük is egyben) közösségeket építenek és formálnak. Nem hiába működnek oly nagy sikerrel évek óta az általuk létrehozott táncházak több településen. A parapács név erdélyi dialektusban ügyes, talpraesett, jó beszédű embert jelent. Nos, Vojtonovszki Sándor bőgőn, Pusko Márton hegedűn, Fekete Krisztián cimbalmon és Dragony Gábor brácsán ügyesen és talpraesetten, a parapács névhez és a népi hagyományokhoz hűen művelik a népi zenélést. „A népzene az ország lelke” - vallják a fiatal népzenészek, akik egyenként is számos sikerekkel, országos és nemzetközi eredményekkel rendelkeznek, s tanárként is számos fiatalt oktatnak a népi hagyományok, népi hangszerek, s ezáltal a népi magyar kultúra sokszínű művelésére.
Az est egyik illusztris vendége Herencsár Viktória, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett, Magyar Örökség Díjas cimbalomművész, a besztercebányai zeneakadémia klasszikus cimbalom tanára és a Cimbalom Világszövetség elnöke, „A magyar cimbalom hazai és nemzetközi népszerűségének helyzetéről” osztotta meg gondolatait. Elmesélte személyesen átélt, különleges élményeit, melyeket magával Kodály Zoltánnal élhetett át fiatal cimbalmosként. Beszédét három, egy burját, egy kínai és egy erdélyi művel zárta. Cimbalomjátékát látva és hallgatva dermedt csend honolt a száz esztendős díszteremben. Fiatal és idős, fiú és lány, férfi és nő egyaránt elvarázsolódott a művésznő egyedi, utánozhatatlan játékán. Művészetét nem csupán a hozzáértő, jelen lévő zenészek, de a laikus vendégek is csodálattal hallgatták. Pár perces műsorát vastapssal köszönte meg a közönség, akik nagyon szívesen hallgatták volna, akár több órán keresztül Herencsár Viktória cimbalom-muzsikáját. Herencsár Viktória egész élete és munkássága a cimbalom körül forog. A koncertek és az oktatás mellett cimbalomtörténeti előadásokat és hangszerbemutatókat tart országszerte és külföldön, kutat, könyvet ír, publikál, kottafüzetet szerkeszt és átiratokat készít, valamint saját műveket komponál – cimbalomra.
A művésznő játéka után, egyik élmény után a másikba repült a nagyérdemű, hisz boldogan fogadta el a szervezők meghívását Balogh Kálmán, eMeRTon-díjas cimbalomművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékének népi cimbalom tanára, aki felkonferálása után pillanatok alatt a cimbalom mögé ült, hogy nemzetközi hírű cimbalomjátékával ámulatba ejtse a kisvárdai közönséget is. Így is lett............. Balogh Kálmán sokoldalú játékával, műfaji nyitottságával percek alatt kerítette maga és a cimbalom, s a „kettőjük” kapcsolatának hatalmába a közönséget. Itt, Magyarország keleti zugában, egy kicsi, de annál nagyszerűbb kisvárosban is bizonyosságot nyert, hogy a művész nem hiába egyike Magyarország és Közép-Kelet Európa legelismertebb és legkeresettebb cimbalom művészeinek, aki – nem mellesleg - napjaink egyik legismertebb és legnagyszerűbb cimbalmosa, aki sokat tett a cimbalom népszerűsítéséért is.
Valamennyi fellépő és közreműködő, illetve Herencsár Viktória és Balogh Kálmán cimbalomművészek játéka méltán tették feledhetetlenné Kisvárda és a térség zenei estjét, melynek ötlete és megszervezése Fekete Krisztiánnak, a Parapács (és több más) Zenekar cimbalmosának, a kisvárdai zeneiskola népi ének-, citera-, és cimbalom tanárának köszönhető.
Köszönet illeti továbbá a rendezvény önzetlen támogatóit, segítőit, akik közül sokan meg is tisztelték jelenlétükkel a késő estig tartó rendezvényt: Amadeus Étterem/Takács Zsolt, Bacsó Futár Kisvárda/Ifj. Bacsó István, Béres József TIT Kisvárdai Egyesülete/Marczinkó István igazgató, Caroflex Fékbetétgyár Kft. Kisvárda/Szentmiklóssy Károly vezérigazgató, Bessenyei György Gimnázium és Kollégium/Bíró Gábor igazgató, Kisvárda Város Önkormányzata/Leleszi Tibor polgármester, Kisvárdai Kenyérgyár Kft./Mák János ügyvezető igazgató, Kruppa-Mag Kft./dr. Kruppa József igazgató, Nyírzem Coop Zrt. Kisvárda/Pekó László vezérigazgató, Opusz Hangszer és Zeneműbolt Nyíregyháza, Party Ételbár és Étterem Kisvárda/Baloghné Julianna, Poncsák Cukrászda/Poncsák Sándorné, Rotary Klub Kisvárda/Pintérné dr. Székely Erika elnök, Napra Food Kft. Köszönet illeti továbbá a támogató jegyek vásárlóit, a rendezvény szervezésében, előkészítésében és lebonyolításában aktívan közreműködő segítőket és a zeneiskola dolgozóit.
A rendezvény főtámogatója, a Százvai László református lelkész által vezetett Protone Acustics Hangstúdió koncertfelvételt készített, a két felvonásos esti örömzenélésről. A felvétel - előreláthatólag – két hét múlva meghallgatható és letölthető a kisvárdai Református Egyház honlapjáról, a www.kisvarda.reformatus.hu oldalról.
A színvonalas rendezvény közös énekléssel zárult: a Kállai Kettős első tételét, a „Felülről fúj az őszi szél” című dalt énekelte közösen művész, zenész, énekes, férfi és nő, valamennyi jelen lévő vendég.
A rendezvény mottója valósággá vált, a zene mindenkié lett Kisvárdán.
Durucz Gabi
Fotók: Kőrizs József
Híreink 
