Október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja, mely 1991. óta hivatalos nemzeti ünnepünk.
Városunkban az eddigi hagyományokhoz hűen, az 59. évforduló napján, a Zrínyi téri parkban volt az ünnepség az '56-os emlékműnél.
„A magyar nemzet ezer év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni. A szabadságért, a hazáért harcolni kell a háborúban és tenni kell a békés hétköznapokban is. Mi magyarok ezt megtanultuk és emiatt vagyunk itt ma Európa szívében az ezeréves Magyar Államban.” - mondta ünnepi beszéde elején Bogáti János miniszteri biztos. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal főigazgatója felidézte az 59 évvel ezelőtti eseményeket, s párhuzamot vont az akkori szovjet megszállók, valamint a hazánkban és Európában jelenleg zajló migrációs helyzet között:
„A magyarok ösztönei mindig jól működtek. Talán azért is, mert az elmúlt ötszáz évünk nem szólt másról, mint a szabadságért való küzdelemről. Ezért küzdött Bethlen Gábor és Rákóczi. Ezért emelte a magasba a zászlót Kossuth és Széchenyi, és ezért mentek a pesti srácok puszta kézzel az akkori világ egyik legnagyobb hadserege ellen. Számunkra a szabadság nem magától értetődő, nem a szüleinktől kapott örökség. A szabadságért minden nemzedéknek újra és újra meg kellett küzdenie. Emberöltőről emberöltőre az országot meg kellett védeni...(...)...
Európa szerencsésebb részén ezt gyakran nem értik. Nem értik, mert nekik több száz éve eleve adott a szabadság, nem értik, mert emberöltők óta nem kellett küzdeniük érte. Eddig. Ez a szerencsés időszak most véget ért...(...)...
A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába. Európa mai vezetői arról is lemondtak, hogy megállítsák és megkérdezzék őket, kik ők, honnan és miért jöttek? Mi magyarok 1956 óta tudjuk, nemcsak az idegen megszállók és a gyilkosok okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenek és az alkalmatlanok is, akik saját gyengeségük miatt képesek voltak eladni a saját nemzetük szabadságát...(...)...
Európa vezetői elfelejtették megkérdezni az európai embereket arról, akarják-e, hogy Európa, az országok lakossága, kultúrája, rendje, hite mindörökre megváltozzon.
Így volt ez 1956-ban Magyarországon is. Az elnyomók azt hitték, önhatalmúlag meg lehet tenni bármit az emberekkel és a nemzetekkel, akár azt is, hogy majd kivárják csendben a saját végüket, feladják szabadságukat, önrendelkezésüket, kultúrájukat, határaikat, történelmüket és hitüket.
A magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban: Elég volt. Magyarország meg fogja védeni magát, a határait és a szabadságát.
„Magyarország van, volt és lesz.”
Európának is változtatni és cselekedni kell: be kell zárni a kapukat, meg kell védeni a határait és a polgárait. Európa csak ebben az esetben lesz.”
Kulturális műsorral közreműködtek a Szent László Katolikus Középiskola, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda diákjai.
Az ünnepség végén városunk önkormányzata, az oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek és politikai pártok képviselői helyezték el koszorúikat az '56-os emlékműnél.
A Szózat után a résztvevők a régi temetőbe sétáltak át, ahol a hála és a kegyelet virágait helyezték el Rada János, kisvárdai mártír sírjánál, aki Budapesten, a Magyar Rádiónál, egy harckocsiban halt meg 19 évesen.
Durucz Gabi
fotók: Vastagh Zsombor
Híreink 
