Tavaly először, hagyományteremtő szándékkal indította útjára Kisvárda vezetése azt a kezdeményezést, hogy számos más településhez hasonlóan, Kisvárdának is legyen városnapja. A kisvárdai Szent László-legendához fűződve, a történelem és a hagyományőrzés köré fonódva, idén immáron második alkalommal valósultak meg a kisvárdai városnapok II. Kisvárdai Szent László Vigasságok címmel.
S bár a tavalyihoz képest sok hasonlósággal, mégis számos újdonsággal találkozhattak a városlakók és a vendégek a bőséges kínálatú programokon. A szeptember 5-6-ig, két napon át, több helyszínen zajló, díjmentes események nem csupán a történelem élet-és korhű felidézésére, a kulturált, minden korosztály érdeklődését kielégítő szórakozásra, hanem városunknak, mint Kelet-Magyarország egyik meghatározó településének a színvonalához méltó, vendégeink számára is érdekes városnapoknak a megvalósítására került sor.
Történelmi kalandpark, élethű csaták, sárkánytánc, tűz és muzsika
Az első nap a diákokra összpontosult, történelmi kalandparkká változtatva a kisvárdai Várat és környékét, ahol a múltat élethűen felelevenítő, interaktív történelemórák, Szent Lászlót ábrázoló óriásbábos utcaszínház, középkori muzsika és lovas harci bemutatók, és az országban is egyedülálló vízi-csaták tették élvezetessé (nem csak a diákoknak) a városnapok nyitó napját.
Estére „csatatérré” változott a sétáló utca, ahol kunok, erejüket fitogtatva készültek a másnapi csatára, továbbá a látványos, szórakoztató programokban volt „kisvárdai sárkánytánc”, tűzzsonglőr show, a Nomád Kurul Dobosok koncertje, valamint középkori muzsika és énekek az Igriczek Együttessel.
Szent László Történelmi Társaság
Pénteken délután, a városháza nagytermében, a II. Kisvárdai Szent László Vigasságok alkalmával alakult meg Kisvárdán a Szent László Történelmi Társaság. Az alakuló ülésen dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, és mint házigazda Leleszi Tibor polgármester mondtak köszöntőt. Bodrog László önkormányzati képviselő, aki régóta kutatója a Szent László legendáknak, a helytörténeti előzményekről, valamint a kisvárdai legendákról tartott előadást. A résztvevők a megalakulási szándéknyilatkozatot aláírásukkal látták el és tanúbizonyságot tettek a társaság céljainak megvalósítására. A Társaság célja – egyebek mellett - Szent László örökségének hagyományőrző, oktatási, kulturális, idegenforgalmi feladatokkal kapcsolatos tevékenységek centralizált ellátása Kisvárda székhellyel, továbbá egy Szent László gyűjtemény és Szent László zarándokház és út létrehozása. Az alakuló nyilatkozatot ellátta kézjegyével a ma 84 éves Gonda Endre is, aki ivott gyermekkorában a kisvárdai Szent László kútból és birtokában van a legenda történeti, kisvárdai helyszíneinek is. A szándéknyilatkozatot aláírásával megerősítette Horváth Lajos, miniszteri főtanácsos.
Díszünnepség, felvonulás
Másnap, szombaton délelőtt, a díszünnepséggel folytatódtak a városnapi rendezvények. Tíz órakor látványos, ünnepélyes díszmenet indult a főtérről: a történelmi és a városi zászlókat, valamint Szent László ivókürtjének hiteles másolatát kísérték körbe a városon a díszvendégek, kun és magyar harcosok, a környező települések hagyományőrző csoportjai, a Honvédsuli növendékei, a helyi oktatási intézmények diákjai, a Kisvárdai Rákóczi Szövetség, dobosok és zászlóforgatók és a középkosi muzsikusok. A díszfelvonulás után ünnepi köszöntőt mondott dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere, Ádám Barna ezredes, az MH 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka, dr. Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, illetve Andrzej Kalinowski, lengyel konzul.
Rétközi Bokréta Ünnepség
A második városnapon, közel harminc környező település részvételével, Kisvárda és a rétközi, szomszédos települések polgármesterei, jegyzői, szalagot kötöttek a nemzeti színű zászlóra az összetartozás, az együttműködés, a kölcsönös tisztelet és szeretet kifejezéseként. A „bokrétás” zászló ezentúl a Városháza dísztermében látható, melyet megáldottak a helyi történelmi egyházak képviselői.
A várdai kürt útja; Magyar királyok arcképcsarnoka
A vigasságokat különleges kiállítások is színesítették. A „Várdai kürt útja” címet viselte, a Városháza árkádsorán felállított fotókiállítás, Lajter Imre Szabolcson, Szentjobbon, Hajdúszoboszlón és Miskolcon készített riportképeivel. A kiállítást Zatykó István huszárkapitány nyitotta meg.
A „Magyar királyok arcképcsarnoka” című kiállításnak a Kisvárdai Konferencia Központ biztosított méltó helyet, melyben Somogyi Győző, Kossuth-és Munkácsy díjas kiváló művész, szakrális képein tárta elénk uralkodóinkat Szent Istvántól III. Andrásig. A kiállítás megnyitóján a művészt méltatta és az ikonfestészet szépségeiről mondott beszédet Leleszi Tibor polgármester.
Interaktív játéksziget, főtéri lakoma, cirkuszi mutatványosok, solymászok
A városnapok „fő vendégei” a városlakók és a családok voltak. Az ingyenes főtéri lakomán mindenki jóllakhatott a középkori ételekkel, sült disznóval, csirkével illetve a vadragu levessel; nem csak a gyerekek hanem a felnőttek is szórakoztak a cirkuszi mutatványosokkal vagy a főtéri bábszínházban; a lovagi tornák, a dobosok és zászlóforgatók, valamint a solymászok produkciója pedig nem mindennapi látvánnyal és élményekkel gazdagította az érdeklődőket.
Kisvárda tehát látványosan, korhűen és méltóképpen emlékezett meg Szent László királyunkról, aki a legendák szerint nem csak életében, hanem más mondák szerint halála után is segítette szeretett népét.
Durucz Gabi
Híreink 
