Mint ahogyan arról hírt adtunk, március első napjaiban a Hunor mentőszervezet 76 tagja vett részt egy szimulált, metróbaleset miatti mentésben Londonban. A "London EU 15" elnevezéső gyakorlat során a brit, a magyar, a ciprusi és olasz katasztrófavédelem szakemberei mentették a metrórobbantás feltételezett sérültjeit.
A brit hatóságok kifejezetten erre az alkalomra építették fel egy londoni metróállomás pontos mását. A katasztrófavédelmiseken kívül nyolcszáz statiszta vett részt a gyakorlatban, ők a baleset sérültjeit játszották el, akiknek nem csak sebesüléseik voltak élethűek, de viselkedésük, „fájdalmaik”, esetleges eszméletvesztésük is megfelelt a valóságnak.
A kisvárdai GYEBNÁR ZSOLT tű.főtörzszászlós már három éve tagja a Hunor különleges alakulatnak, aki Londonból hazatérve szakmai és magán-élményekkel is egyaránt gazdagodott. Társaival ugyanis, szabadidejében meglátogatta London nevezetességeit, a káresemény mentése során pedig óriási szakmai tapasztalatra tett szert még akkor is, ha a katasztrófa szimulált volt. Mert bár a robbantást megépítették, az teljesen élethűen tárult eléjük, a hús-vér sérültekről nem is beszélve. Ők pedig úgy végezték a gyakorlatot, mintha valóban életet mentenének. Esetenként pedig nem csak a civilek, hanem akár a saját, vagy társuk életét.
A katasztrofavedelem.hu oldalon így írnak a magyarok élethű, londoni mentési gyakorlatáról:
A HUNOR hivatásos mentőszervezet tűzoltói az első perctől az utolsóig dolgoztak a sérültek megközelítésén és kiszabadításán. A négy alegységben dolgozó, nehéz kategóriájú HUNOR több feladatot is kapott második műveleti napján. Először egy olyan alagútszakaszt kellett felderíteniük, amelyben a gyakorlat során addig még senki sem járt. A magyar tűzoltókra várt az alagút biztosítása és aládúcolása. A nehezen megközelíthető, szűk térben lángvágóval törtek volna utat maguknak, de a gyakorlat forgatókönyve szerint nem álltak rendelkezésre a megfelelő szellőzést biztosító ventilátorok, így erről, valamint a körfűrészről is le kellett mondaniuk. A beomlott betontörmelékekkel és vasráccsal elzárt következő alagútszakaszt ezért kizárólag kéziszerszámokkal és fúrókkal tudták szabaddá tenni és megközelíteni, ez pedig lelassította a munkálatokat, valamint különös odafigyelést kívánt a tűzoltóktól.
A rácson túl aztán tucatnyi sérült várta a segítséget. A magyar tűzoltók kiépítettek egy biztonságos folyosót a beomlott törmeléken át, és ezen keresztül folyamatosan emelték ki – sérülésük súlyossága szerinti sorrendben – az órák óta bent rekedteket. A sérülteket már a londoni mentők látták el, a HUNOR tagjainak az előző naphoz hasonlóan csütörtökön is nemzetközi csapatban kellett dolgozniuk.
A gyakorlat forgatókönyve szerinti események ekkor váratlan fordulatot vettek: a létszámellenőrzésnél kiderült, hogy eltűnt egy magyar tűzoltó. Erről persze szó sem volt, csak a csapat reakcióját tesztelték, akik persze a helyi rendőrökkel együtt azonnal a keresésére indultak. Végül az egyik metrószerelvény alatt találtak rá, elmaszkírozták az arcát, azaz „súlyosan megsérült”. A magyar tűzoltók minden erejükkel azon voltak, hogy megközelítsék és „kimentsék” a társukat, ami sikerült is.
A HUNOR végül hatvanhat sérültet és egy holttestet szabadított ki a romok alól, és egyetlen magyar tűzoltó sem sérült meg a beavatkozások során. Nehéz feladat hárult rájuk, azonban gyorsan, szakszerűen és a kapott parancsok szerint dolgoztak, így sikeresen zárták a rendkívül hasznos tapasztalatokat hozó tréninget.
- Durucz Gabi -
forrás: www.katasztrofavedelem.hu
fotók: Gyebnár Zsolt, Antal Pál,
Országos Katasztrófavédelem
Híreink 
